>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Tárgymutató: >> >> Kongresszus (Német Szövetség)

Az MSZMP PB 1958. október 7-i határozatának megfelelően a Szövetség megtartotta I. Országos Munkaértekezletét, amelyen kb. 150-en vettek részt. A konferencián megjelent Benke Valéria, oktatási miniszter is. A gyűlésen áttekintették az eddigi eredményeket és a jövőre vonatkozó célokat. Megfogalmazták, hogy a Szövetség munkáját a jövőben szélesebb társadalmi alapokra kell helyezni. A Szövetség hitet tett a mezőgazdasági szakszövetkezetek népszerűsítésének fontossága mellett. Hangsúlyozta a magyar nép és a hazai német kisebbség közti megbonthatatlan barátságot. A szövetségen belül megalakult a konzultatív szerepet játszó Társadalmi Bizottság. A Neue Zeitung főszerkesztője Frank László lett.

A Szövetség 2. Országos Munkaértekezlete 147 küldöttel. Wild Frigyes a szocializmus eredményeinek ismertetése után kitért a magyarországi németek helyzetére. Kiemelte, hogy a Szövetség maga is tevékenyen részt vett a Tsz-szervezésekben. A megélénkülő rokonlátogatásokat egyfelől pozitívan értékelte, másfelől azonban megjegyezte, hogy ennek elkerülhetetlenül vannak negatív következményei is, úgymint a kémkedés, a német gazdasági csoda külső megjelenésének romboló hatása az itthon maradottakra. Külön kiemelendőnek tartotta a művészeti csoportok számának növekedését, és az oktatás frontján elért mennyiségi eredményeket. A Neue Zeitung főszerkesztője Hambuch Géza lett. A vendégek közt megjelent Demeter Sándor az MSZMP KB tagja és Mészáros György a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetője.

A Szövetség III. Országos Értekezlete, immár Kongresszus elnevezéssel, melyen 164 küldött vett részt. A felszólalók szerint a Szövetség jó irányba halad, a magyarországi német kisebbségnek jó a kapcsolata a magyar lakossággal és a többi nemzetiséggel. Mindez immár szocialista alapokon. A Szövetségnek lehetősége lett volna az aktívabb politikai és társadalmi szerepvállalásra, azonban sajnos nem élt vele. Legtöbb probléma az oktatással kapcsolatban merült fel, amit a diákok számában történt visszaesés is mutat. Ebben a szülők közömbössége is szerepet játszik, s a Szövetség hibájául róható fel, hogy ezt eddig passzivitással figyelte. A Kalendárium példányszáma örvendetesen magas, 10 500 példány, melyből évente 1000-1500 darabot külföldön értékesítettek.

A Kongresszus elfogadta az új alapszabályát. Újdonságnak volt tekinthető a közvetlen küldöttválasztás intézménye. Új szervezeti egységként létrejött az Országos Választmány. A Szövetség új neve: Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Deutschen in Ungarn).

2§. A Szövetség feladatai: Mobilizálni a német nemzetiségű magyar állampolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt szocialista társadalmunk építésében, s ez okból szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát végezni. Együttműködve a párt- és állami szervekkel elősegíteni az alkotmányban rögzített nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósítását. A nemzetiségi ügyeket a párt-, szakszervezeti és társadalmi fórumok elé terjeszti. Elmélyíteni a barátságot a többi állampolgárral, és segíteni a szomszédos országokkal való baráti kapcsolatok kiépítését.

3§. A Szövetség szervei: Kongresszus; Országos Választmány, 9 tagú Titkárság.

A Szövetség tisztségviselői: elnök Krauth János (Johann Krauth), 2 alelnök Rott Antal (Anton Rott) és Éder József (Josef Éder), a miniszter által kinevezett Wild Frigyes főtitkár. A szerkesztőségi bizottság titkára Szende Béla (Béla Szende), az oktatási bizottság titkára Schwalm Pál, kulturális bizottság titkára Kiss Gáborné. A Neue Zeitung Tájékoztató Hivatal által kinevezett főszerkesztője Gráber György.

4§. A kongresszus megválasztásának módja: 0-1000 lakosú település egy küldöttet, 1000-2000 lakosú kettőt, 2000 lakos feletti 3 küldöttet delegálhat.

5§. Az Országos Választmánynak 60 tagja van, és évente egyszer ülésezik.

8§. A Szövetség együttműködik a Hazafias Népfronttal.

9§. Vegyes rendelkezések: A Szövetség jogi személy. A művelődésügyi miniszter felügyelete alá tartozik. Működéséhez szükséges pénzt a minisztérium biztosítja, és az is ellenőrzi a felhasználást. A statútum módosítása csak a miniszter beleegyezésével lehetséges.

Ülésezett a Szövetség IV. Kongresszusa. Wild Frigyes nyugdíjba vonult, az új főtitkárnak az Országos Választmány Réger Antalt javasolta. Elnök Krauth János; alelnökök Röckl József (Josef Röckl) és Hambuch Géza. A Titkárság 3 bizottságának elnökei: Szende Béla (oktatási), Szeitl Éva (kulturális) és Kerner Lőrinc (Lorenz Kerner) (sajtóbizottság). A Titkárság tagja volt még Gráber György (Georg Gráber) is, a Neue Zeitung főszerkesztője.

A Szövetség elfogadott alapszabálya az elozore épült, a delegálás rendje azonban megváltozott: ...-500 lakosú települések 1-2, 500 fölöttiek 2-5 képviselőt delegálhattak. Több kistelepülés összefogva delegálhatott 1 főt. Az országos választmánynak 75 tagja volt.

A Szövetség kongresszusi határozataiba az MSZMP KB. Agit. Prop. Bizottságának 1973. márciusi állásfoglalása alapján bekerült, hogy "Mihelyt hazánk és az NSZK között a diplomáciai kapcsolatok létrejönnek, s ezáltal a kulturális lehetőségek bővülnek, szövetségünk vizsgálat tárgyává teszi ausztriai és NSZK-beli haladó és demokratikus szervezetekkel és személyekkel a kapcsolatfelvételt."

A Szövetség Kongresszusa, amelyen 99 tagú Országos Tanács alakult. Tiszteletbeli elnök Wild Frigyes, elnök Krauth János, elnökhelyettesek Hambuch Géza, Röckl József, Böhm András (Andreas Böhm), főtitkár Réger Antal, titkár Claus Klotz, főszerkesztő Leipold Péter. Az Oktatási Bizottság elnöke Szende Béla, Kulturális/Közművelődési Bizottság elnöke Wolfart János (Johann Wolfart), a Sajtóbizottság elnöke Kerner Lőrinc. A Szövetség költségvetési támogatásáról is tájékoztatták a küldötteket. (1974: 1 731 000. Ft; 1975: 2 053 000. Ft; 1976: 2 219 000. Ft; 1977: 2 303 000. Ft; 1978: 2 395 000. Ft.) A Szövetség új német nevet vett fel, amely az évszázados együttélést jobban kifejezte: Demokratischer Verband der Ungarndeutschen.

A Szövetség Kongresszusa. A Kongresszuson megjelent Köpeczi Béla miniszter is. Beszédet mondott Aczél György a PB tagja, a KB titkára is. Hibásnak ítélte a magyarországi németség ellen a kollektív bűnösség jegyében foganatosított korábbi jogsértéseket. Beszédét maga Heinrich Reitinger is a németek világháború utáni teljes rehabilitálásának irányába tett rendkívül fontos lépésnek nevezte 1984. január 24-i levelében. A kongresszusi beszámolóban ismertették a Szövetség költségvetését is, mely 1979 óta - az előző évekhez hasonlóan - mérsékelten emelkedő tendenciát mutatott. (1979: 2 629 200. Ft; 1980: 2 843 500. Ft; 1981: 2 955 500. Ft; 1982: 3 406 400. Ft.)

A megújított alapszabályba bekerült a nemzetiségi bizottságokkal való együttműködés szükségessége. Létrehoztak egy Ellenőrző- és egy Ifjúsági Bizottságot is. A jövőben minden tisztségre 2-3 jelölt is lehetett állítani. E kongresszustól kezdve az Elnökség lett a munkaadója a főállású alkalmazottaknak, nem pedig a Kulturális Minisztérium, sőt a jövőben a Szövetség alapszabályának elfogadásához elegendő volt a Kongresszus szavazása, nem kellett többé ehhez a miniszter hivatalos engedélye.

A Szövetség VII. Kongresszusa. A Szövetség új neve ettől kezdve Magyarországi Németek Szövetsége (Verband der Ungarndeutschen). A Kongresszuson elhangzott, hogy a Szövetségnek, mint a magyarországi németek érdekképviseleti szervének erős bázisra, területi és helyi szervekre, nagyobb önállóságra és hatáskörre van szüksége Az elképzelések szerint a Szövetségnek a jövőben már lehet tagsága. A Kongresszus után változások történtek a felépítésben. A megválasztott küldöttek megyei testületet alakíthattak, a Szövetség területi képviseleteként.

A Kongresszus támogatta a nemzetiségi törvény megalkotásának ötletét.

Tiszteletbeli elnök Wild Frigyes, elnök Manherz Károly, alelnökök Réger Antal, Zorn Antal, Kellner Lőrinc. Főtitkár Hambuch Géza, titkárok Wolfart János és Schnaider Lászlóné. Ezen kívül öttagú Ellenőrző Bizottság alakult. Az Országos Választmány 99 tagú lett.

A kongresszusok történetében első alkalommal vehettek részt az üléseken német nyelvű kapitalista országok magyarországi képviselői. (Az osztrák követségi tanácsos, svájci nagykövet, NSZK nagykövetségének első titkára, a Baden-Württenbergi Dunai-sváb Kulturális Alapítvány elnöke.)

A magyarországi németek rendkívüli kongresszusán új alapszabályt fogadtak el. A Szövetség új neve: Magyarországi Németek Szövetsége (Verband der Ungarndeutschen). A Szövetség szervei: Kongresszus, Országos Választmány, Elnökség, Ellenőrző Bizottság. A Választmány 71 tagja a kongresszusi küldöttekből kerül ki, a többieket a regionális és a helyi egyesületek delegálják. A Szövetség elnöke Manherz Károly, ügyvezető elnök Hambuch Géza. Elnökhelyettesek Kerner Lőrinc, Wild Róbert (Robert Wild), German József (Josef German). A Szövetség titkára Schnaider Ágnes (Agnes Schnaider).

A Szövetség Kongresszusa. 14 nem szavazat és 15 tartózkodás mellett döntés született a Szövetség feloszlatásáról.